Na de miért Boston?

 

Mit gondoltok, vajon hány maratont rendeznek egy évben a világon?

A World’s Marathons oldal szerint 2023-ban világszerte 1402-t, az Ahotu Marathons oldal szerint 1878-at szerveznek, és ezek a számok nem tartalmazzák a félhivatalos, nemhivatalos és egyéb gerillamaratonokat, szóval kijelenthetjük, hogy nagyságrendileg valahol 2000 és 4000 között lehet a valódi eseményszám. Azaz átlagosan – vegyünk mondjuk statisztikai jóindulattal 3000-et – naponta 8,2 verseny van, de gyaníthatóan hétfőtől péntekig viszonylag kevés az esélye egy maratonnak, tehát számoljunk csak a hétvégékkel, szóval akkor 28,8-re jön ki a szám, amit aztán persze tovább finomíthatunk az olyan tényekkel, hogy nyáron és télen is ritkább a versenyek száma, na meg szilveszterkor, karácsonykor, húsvétkor és más vallások ünnepei közelében. Szóval bátran kimondhatjuk a konklúziót, hogy a végső eredmény a „marha sok”!

Hogy megértsük, hogy ebből a számosságból mégis miért emelkedik ki egyértelműen a Boston Marathon, ahhoz érdemes visszamenni időben vagy 130 évet, 1896-ig az első újkori olimpiáig, amit abban az évben április 6-15. között rendezték Athénban. Kis érdekesség, hogy az előtt levőt 393-ban tartották, tehát 1503 éves apróbb szünet volt a kettő között, ami azért megfelelő időkeretet adott az olimpikonoknak rendes felkészülésre. De vissza 1896-ba az első újkori olimpiához, ahol a versenyszámok között már szerepelt a maratonfutás, mégpedig az eredeti helyszínen, tehát Marathón és Athén között tartották meg, és amelyet talán nem meglepő módon egy görög futó, nevezetes Szpirídon Luísz nyert meg 2:58:50 idővel.

339907842_1162350024454978_6573574565398382893_n.jpg

A győzelem értékéből semmit nem vesz el, hogy összesen 17-en indultak, és a görögöknek elég nagy esélyük volt a győzelemre, mert a 17-ből 13-an azok voltak. A versenyen a második és harmadik helyet is görög futó szerezte meg, azonban a bronzérmes Szpíridon Belokasról kiderült, hogy a pálya egy részét nem a saját lábán tette meg, hanem kocsin utazott, így diszkvalifikálták, és utólag a magyar Kellner Gyula kapta meg a bronzot!

339431464_1269689897235021_2826750123006950606_n.jpg

A maratonfutás mint sportág hatalmas siker lett az olimpián, nem csak a görög vonatkozása miatt, hanem azért is, mert szellemiségében teljesen megegyezett az olimpia alapelveivel. Minő ficama a jelen sportdiplomáciának, hogy most az öttusában a lovaglás helyett – viccen kívül, nagyon komolyan – olyan versenyszámok is szóba jöttek a bizottságnál, mint a párnacsata vagy a drónreptetés!

De vissza a maratonhoz! A sportszámot egyértelmű siker övezte az olimpián, és ez inspirálta az 1887-ben alapított Bostoni Atlétikai Szövetséget (Boston Athletic Association – B.A.A.), hogy az azt követő évben, tehát 1897-ben is szervezzenek egy maratont, hogy ne kelljen a következő versenyig 4 évet várni. A táv azonban csak 24,5 mérföld, azaz 39,4 kilométer volt, amit John J. „JJ” McDermott nyert az igen népesnek csak erős jóindulattal nevezhető 15 fős mezőnyből.

339865793_1647897625651704_7432244299696072241_n.jpg

Ezután pedig minden évben megrendezte a B.A.A. a versenyt, amely 2020-ig a leghosszabb ideje folyamatosan megrendezésre kerülő maraton rekordját is tartotta, és abban az évben a COVID miatt maradt el.

A Boston Maratont minden évben Patriot’s Day-en tartják, ami április harmadik hétfője, és idén 17-ére esik. Ez alól kivétel volt 2021., amikor szintén a COVID miatt október 11-én tartották.

A kezdeti 15 fős létszám is növekedett azóta, mostanra évente körülbelül 30.000 futó jelentkezik az eseményre. 1996-ban, tehát a százéves évfordulón 38.708 regisztrált futóval, 36.748 indulóval, és 35.868 beérkezővel a Boston Maraton a világ legnagyobb maratonja címet is elnyerte, de talán még megdöbbentőbb minden évben megjelenő nézők és szurkolók nagyságrendileg 500.000-es száma a pálya teljes hosszán!

Lehet, hogy egy kép erről: egy vagy több ember, álló emberek, tömeg és szabadtéri 

És hogyan lehet rajthoz állni Bostonban? Erről szól majd a következő blog hamarosan.